Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)

V. A céhek belső élete és működése

ter elszámolt a céh bevételeiről és kiadásairól. A tisztségviselők megválasztása jelölés alapján történt. Mindegyik tisztségre több személyt jelöltek, a legtöbb voksot kapók lettek azután a céh vezetői. A A céh gyűlésein mindig részt vett a város kiküldöttje, nélküle gyűlésezni nem lehetett. Ö őrködött az alapszabályok megtartása felett. A választás után mindegyik tisztségviselő esküt tett, amelyben kötelezte magát a céh ügyeinek gondos vitelére. Céhmesterválasztáskor nagy lakomát csaptak a mesterek; ennek költségeit a céh fedezte.A nyírbátori vegyes céh 1827. évi pénzelszámolásából kitűnik,hogy céhmesterválasztáskor 33 forint 40 kr-t költöttek; az összeg feléért bort, másik feléért egy sertést és még külön húst, két véka búzát, 8 font sót és különböző fűszereket, valamint pálinkát vettek. *" A céhnek megalakulásától kezdve joga volt belső bíráskodásra. Jogában állt a mesterükkel kapcsolatos minden ügyben, a mesterek közötti vitás kérdésekben dönteni. A nagykállói csizmadiák artikulusának 27. pontja szerint: 'Mindenféle perek az kik az mesterségre illendők és magok között esik (: az halálos és tisztességre nézve vétkesen kívül :) ez Céhben megláttathassanak. Idegen ember dolgát is a ki az ő mesterségekből álló dolgát két forintig megítélhessék" A céh figyelemmel kísérte tagainak nemcsak a munkáját, hanem magánéletét is. A jegyzőkönyvek híven megőrizték azokat az eseteket, melyek során a céhes élet törvényeit megsértették.

Ifjú Vékony Mihályt pl. 157. KISS Ernő 1956. 8.