Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)

IV. Az iparosok életviszonyai a XIX. század első felében (az árvaszéki és hagyatéki leltárak alapján)

A ház nagyságát és berendezését a kézműves mester anyagi helyzete alapvetően meghatározta.Vidékünkön általános volt a kétszobás lakóház, a kiegészítő és mellékhelyiségek száma az iparosok vagyoni helyzetét tükrözte. Bogár András szűcsmesternek nem ismerjük hátrahagyott vagyonának teljes összegét,de anyagí helyzetét jól mutatja,hogy 2003 vf. volt az az az összeg, amellyel neki tartoztak. Házáról a következőket jegyezték fel az összeírok: "Ház itten benn a Városban az kő pinczével, két szoba, kamara, istálló szekér színnel, hízóéi egyik ujj más is, ujj kis kert palánk kerítéssel, az udvarban lévő kúttal". 139 Négyhelyiséges házat írtak össze Hoch János hagyatékában: elülső ház, konyha, oldalsó kamara, hátulsó ház, kamra. 140 A lakóház alaprajzi tagolódása hasonló a parasztházakéhoz. Ugyanez elmondható az iparosok házának berendezéséről. A bútorok puhafából készültek,festettek. Szinte mindegyik öszszeírásban szerepel asztal karszékkel,két nyoszolya, komót kasznyi,pohárszék, ezt kiegészítette egyes helyeken még a tükör, komódtükör, falba rakott almárium, "kanapé diván", a falon óra és képek. "14 darab üveg alatt lévő pingált képek és virágok", "11 darab Kép Jósef Históriája. " Ezek a tárgyak az elülső ház, azaz az utca felőli szoba berendezését alkották. Itt tartották az üveg és porcelán tálaló eszközöket, a cin kanalakat, tányérokat, tálakat. Ennek a szobának a fűtőberendezése a boglyakemence volt.A hátulsó ház berendezése mindenütt szerényebb, alvásra,ruhák,ágyneműk elhelyezésére rendezték be, több helyen kamra funkciót töltött be, használaton kívüli tárgyakat tartottak benne. Egyáltalán nem alakult ki, még csí139. SzSzMLt. V. A. 102/1. 1809. 140. SzSzMLt. V. B. 146. 1851:54.