Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)

III. Anyagbeszerzés, értékesítés

acközpont, ennek révén országos és heti vására nemcsak Szabolcs és a szomszédos megyékben, de a Felvidéken és "Gécs országban " (Galícia) is nevezetes volt Mindezen indokokat egybevetve, valamint a Nyíregyháza-Tokaj tervbe vett ko út megépítése,amelytől a piaci forgalom további élénkülését várták, Nyíregyháza város Tanácsa a szombati heti vásár tartása mellett "a szerdai napon még egy másik heti vásárnak " tartásához kérte a közigazgatási főszolgabíró közbenjárását. 1®6 Erre az engedélyt 1854-ben a megye akkori vezetője megadta. Szabolcs megyében 1864-ben 23 vásáros helyet tartottak nyilván. Nagyrészükben csak országos vásárokat tartottak.de Új fehértón hétfőn, Nagykállóban pénteken, Nyírbátorban, Kisvárdán csütörtökön heti vásár is volt. 1845-ben Szentmihály (ma Tiszavasvári) földesura gróf Sztáray Eleonóra (özv. Dessewffyné) a helytartótanácshoz írt folyamadványában négy országos vásár tartását kérte - Böjtelö hava, Szt. Iván hava, Kisasszony hava, Szt. András hava -, valamint szerdán heti vásár tartását. A nyírbátori mesterek - a céh megmaradt feljegyzései alapján - Máriapócsra,Baktára, Nyírtadéra jártak vásározni. Máriapócsra évente kétszer, Baktára egyszer. A madai országos vásárban első helyen a nyíregyházi, második helyen a kallói,harmadik helyen a kisvárdai mesterek árusíthattak.Ugyancsak negyedik helyen árusíthattak Nyírbaktán is az 1833-ban nyert 106. SzSzMLt. V. B. 142. 9/15. 1853/47. 107. SzSzMLt. IV. B. 257. 7286/1864. 108. SzSzMLt. V. B. 142. 9/15. 1853/4/. 109. SzSzMLt. IV. A. 1. 1845. 45. csomó 1133. darab