Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)

II. 1. A céhek kialakulása

is egyedül a Nyíregyházi Hester Emberek használtatnak. " 69 Többszöri kiséri

et után végül is 1818-ban sikerült több mesterségnek királyi privilégiumot nyerni. A mesterek privilégiumain munkálkodó deputáció 1817. január 15-én kelt levelében javasolta, hogy azok a mesterek, akik nem érik el az önálló céhalakításhoz szükséges létszámot, együtt alakítsanak céhet: önálló céhet alkossanak a csizmadiák, szűcsök, szabók, vargák, vegyes céhet kaiapósok-festők, lakatosok-kovácsok , asztalosok-üvegesek-kerékgyártók-ácsok-molreárok, valamint a mészárosok-szíjgyártók-kötélverők. 70 A javaslat nem vált valóra,mert 1818 folyamán mint önálló céh kaptak szabadalmat a szabók, kalaposok, csizmadiák, szűcsök, festők, vargák, mint vegyes céh: kovács-kerékgyártó,asztalos-lakatos-üveges, szíjgyártő-kötélverő, valamint kőmüves-ács-molnár. 1818-ban összesen 10 céh kapott privilégiumot-A mészárosok csak 1825-ben,a gubások és takácsok 1839ben nyertek a király által megerősített ill. kiadott kiváltságot. 71 A suszter vagy más néven német varga mesterek, bár szerettek volna királyi privilégiumot nyerni, erre azonban anyagi tehetségükből nem tellett,ezért azzal a kéréssel fordultak a városhoz, hogy engedje számukra lemásolni a nagykárolyi céh privilégiumát. 72 Szabolcs megyében a céhszerveződés üteme és mértéke nagy szóródást mutat. Országosan a céhek 29 %-a 69. Országos Levéltár Departamentum Cívitatense (a továbbiakban: OL. Dep. Civ.) 1810/5/5. 70. SzSzMLt. IX. 1. 2. doboz 1817. 71. SzSzMLt. IX. 1. 1. doboz és CÉHKATASZTER 2. 312314. 72. SzSzMLt. V. A. 102/b. 103/123. 1835.