Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)

II. 1. A céhek kialakulása

tí napokon hetivásár tartását engedélyezte. ^0 Szabolcs megyében egyetlen szabad királyi város sem volt. A megváltás eredményeként Nyíregyháza lett a megyében az egyetlen földesűri hatalom alatt nem álló, kiváltságos mezőváros. A magukat megváltó városokat, így Nyíregyházát is, csak az országrendiség hiánya és a nemesi megye bírói széke alá tartozás különböztette meg a szabad királyi városoktól. 6-* Ezzel Nyíregyháza a megye legjelentősebb településévé vált, mindinkább átvehette Nagykálló kereskedelmi és piacközpont funkcióját. A telepítési szerződés több pontja is foglalkozott az iparosokkal, ezek közül a 21. pont a legfontosabb, amely kimondta, hogy "fia a mester emberek szaporodnak, céhes privilégium szereztetik, . . . ezen felül való könnyebbségeket szerezni igyekszik az uraság." Az iparosoknak azonban tiltották a földvásárlást, azért, hogy a ". „. föl dmívelő és mesteremberek kereseti módjaikban egymás kárára ne legyenek. " &3 Ezt a rendelkezést az iparosok nem tartották be, de nem is tarthatták, mert az árutermelés alacsony színvonala miatt, a mesterségük nem biztosította kellő mértékben a megélhetésüket, ezért kiegészítő jövedelemként mezei gazdálkodással is foglalkoztak. A lakosok között vannak ugyan egy-egy mesterséget dinasztikusán örökítő családok,de egy aktív, a földművesek gyerekeiből a mesterség felé elmozduló mobilitás is.Az évtizedek múlásával sem sikerült elérni, hogy az iparosok ne foglalkozzanak földmüveléssel. 1799-ben az úriszék elé került egy ilyen ügy. 60. bővebben: CSERVENYÁK László 1969. 61. GYIMESI Sándor 1975. 143. 62. LUKÁCS Ödön 1886. 205. 63. U.o. 214.