Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)

II. 1. A céhek kialakulása

szakadása. A piaci vonzáskörzetek Szabolcstól északkeletre erősödtek. 35 Szabolcs megyében a céhesedés két időszak köré csoportosult.Az első időszak a XVI.század vége,XVII. század eleje. Ekkor jöttek létre Nyírbátor,Kisvárda, Nagykálló középkori céhei. Legkorábbi céhes adatunk Nyírbátorból való. ***** Nyírbátor a Báthori család őseinek volt a lakhelye a XIV.század elejétől,és a később több ágra szakadt nemzetség minden családja e helyről vette a nevét. 1330-ban I.Károly a Báthori család birtokait kivette a megyei ispán joghatósága alól.1332-ben a heti vásártartás jogát országos vásártartási jogra bővítette ki. Az Erdélyből Kocsordon és Domahidán keresztül jövő, a Szatmárból, Németiből, Kallóból,Deb recenből árut szállító kereskedők útjukban Bátort nem kerülhették el, és ott áruikat kötelesek voltak kirakni. 36 £

z a mezővárosi fejlődés szempontjából nagy jelentőségű volt, mert ezzel emelkedett a vásárok forgalma, fejlődésnek indult a helyi ipar és kereskedelem. Bátor fejlődése a XV.század folyamán vált erőteljessé, a Báthori család hatalmának növekedésével. A Báthoriak mindenkor támogatták és hagyták Bátort mezővárosi kiváltságaival való élésében. 37 Báthori Miklós 1581-ben a szabóknak és szürszabóknak adott céhes privilégiumot. Ezt 1606-ban, majd 1607-ben az ecsedi Báthori ág kihalása után somlyai Báthori Gábor megerősítette, és szabók, szűrszabók mellett a borbélyoknak és vargáknak is megadta a céhbe lépés jogát. 35. BÁCSKAI Vera - NAGY Lajos 1984. 65. 36. BALOGH István 1983. 7. 37. JENÉI Károly 1986. 95.