Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)

Függelék - Céhes tárgyak katasztere

nagyobb számban asztalos remekrajzok, amelyeken céh­ládák is szerepelnek. l8 l Ehhez mutat hasonlóságot a nagykállai szűcsök ládája is, amelyen szintén felfedezhetők a későrene­szánsz stílusjegyei. Ilyenek a homlokzatot diszitö kereteit mezok.A láda a debreceni asztalosság XVIII. századi színvonalát tükrözi. A láda egy kulccsal záródik, belül egy oldalre­tesszel látták el. 1933-ban ajándékozta a Jósa András Múzeumnak Gö­römbei Péter ref. lelkész. 1^2 Felnyitható fedelű,keményfából készült,sima vo­nalú, barnára pácolt céhláda. Hosszanti homlokzati oldalát két, négyszögletes kereteit mező osztja ket­té, közöttük kulcspajzs, benne kulcs. A mezőket pro­filált lécek szegélyezik.Két keskeny oldalát rombusz alakú keret díszíti.A ládát alul-felül profilált léc szegélyezi. Belsejében baloldalt ládafia. A fedél belsején festett felirat: KÁLLAI SZ: SZÜTS ISTVÁN ÉS SARKADI JÁNOS URAIMÉK CÉH MESTERSÉGBEN KÉSZÜLT AZ E­GÉSZ CÉH KÖLTSÉGÉVEL DEBRETZENI ASZTALOS KERTÉSZ FE­RENTZ ÁLTAL ANNO 1768. Fedelét hosszú vas csuklópán­tok tartják, amelyeket a fedél belső és a hátoldal külső felén rögzítettek. H: 61,5 cm; Sz: cm: M: 30 cm: JAM Np. 56.1066.1 A nyíregyházi szűcs céh ládája (10. kép) A nyíregyházi szűcsök 1790-ben léptek be a nagy­kállói szűcs céhbe. Ekkor létrejött egy megállapodás közöttük, amely szabályozta a két fél jogait és kö­telességeit. A megállapodás szerint a nyíregyházi 181. SZALAY Emőke 1981. 139. 182. Alispáni Jelentései 1920. II. félév 50.

Next

/
Thumbnails
Contents