Szabó Gyula: Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 29. Nyíregyháza, 1989)

a. Avételár 1500 ft, b. Az egyház kettó'smalma minden megszorítás nélkül továbbra is üzemben marad. c. A gőzmalom netaláni eladása esetén, az eladó az egyháznak elsőbbséget ad. " Az idők változása átalakítja az emberek gondolkodását is. Az egyháztanács jól méri fel, hogy bár a szárazmalmok a rn.-iguk időjében nagy segítségére voltak a városnak, egyháznak és a környéknek is, de a gépi hajtású malmokkal már nom vehetik fel a versenyt. A jövő pedig a gőzmalmoké. Az 1890 es években Uray Imre földbirtokos korszerűbb malmot akar beállítani, tudtára is adja a nagytiszteletű presbitériumnak, hogy gépvásárlás céljából Budapesten járt, és egy korszerű malom felépítésén munkálkodik. E tényt a presbitérium tudomásul veszi, s reménykedik abban, hogy ez a korszerű malom is egyszer az egyházé lesz. A múlt század utolsó éveiben még egy utolsó felvirágzása van az egyház malmának, jövedelme ismét emelkedett, úgyannyira, hogy 1899. április 24-től ismét csak 1/3 részre szállították le a molnár. Varga József részesedését. *"Ha pedig ő így nem lenne hajlandó elvállalni, akkor a gondnok keressen más alkalmas molnárt. ~ De a következő év, vagyis a századforduló éve már a szárazmalom hanyatlásának korszaka. Teljes erő\/e:l dolgozik a gőzmalom, jobb minőségű, differenciált lisztet ad. A szárazmalomnak egyre kevesebb híve van, betöltötte küldetését. Bár a presbitérium még ragaszkodik hozzá, a Szigetet már évekkel ezelőtt beültette szilvafákkal, s ez hozza most a jövedelmet. Az öreg szárazmalom már csak kását őröl. 1905-ben a Fonciere Biztosító Társaság az egyház szárazmalmát csak úgy fogadja el biztosításra, ha a mellette levő Uray—féle gőzmalom is ugyan-e társulatnál biztosíttatik tűz ellen. Egyedül nem 88