Szabó Gyula: Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 29. Nyíregyháza, 1989)
desen bántak és ahol nagy család volt, ott az apró gyerekeket aT. ilyen bába megmosdatta, megfésülte, sőt még fel is öltöztette. Ennek azután hamar hire terjedt, és szívesen hívták az anyák. A bábák szokásai, természetük, cselekedetük, esetleges tévedéseik határozták meg a jövedelmüket. így valóban beszélhetünk arról, hogy nem minden bába élt jól. Kétségtelen, hogy falvainkban voltak jó és rossz bábák, magyarok és zsidók. Mindannyian a~z. élet szolgálatában töltötték idejüket, sok függött tőlük. Munkájuk egy olyan korhoz kapcsolódik, amely elmúlt, s a korral együtt a bábamesterség is a múlté lett. Forrásmunkák, adatszolgáltatók 1. A tarpai ref. egyház anyakönyve (1767-1821) 2. A Hezőtarpai ref. ekklézsia Protocolluma MDCCCXII 3. A Beregi Református Egyházmegye Jegyzőkönyvei 4. A tarpai egyház consistoriális jegyzőkönyve 1858 5. Keresztelési anyakönyv, Gergelyiugornya, III. kötet 6. Papp József: Adalék a hiteles bábákról és compókról (Múzeumi Kurír 1971. 17. szám. II. köt. 7. szára). 7. Schräm Ferenc: Bábák esküje Hajdúböszörményben (Múzeumi Kurír 1971). 8. Tóth Endre: A tiszántúli egyházkerület igazgatásának és esperesi egyházlátogatásának rendje 1762-ből.(Kézirat. ) Debrecen, 1964. 9. História 1982. 4-5 szám 157