Szabó Gyula: Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 29. Nyíregyháza, 1989)

A satnya gyermeket megebagolták Tarpán. Vándor Jánosné ismerte ennek a módját.A satnya és sovány gyermeket a hasára fektették, egy kendővel leterítették. Vándorné BZ egyik kezével megfogta a gyereket a vállánál,majd szorongatta a gyerek bőrét, a másik kezével pedig egy ollóval vágást imitált. Ezt a műveletet, többször is megismételte. Ezt nevezték elbagolásnak. <Elmondotta: özv. Varga Alajosn-é 67 éves Rákóczi u. 117. sz. alatti lakos. ) Mivel Mezőtarpa városa a legnépesebb egyházak egyike volt, több bába is volt alkalmazva,ennél fogva a viszálykodás is megvolt közöttük. Korabeli jegyzőkönyvek tanúskodnak erről. 1874. november 29-én az egyháztanácsülés jegyzőkönyvének 1. pontja a következőket tartalmazza: "Az elfogadott és betolakodott városi szülésznők viszálkodási ügye vétetvén tanácskozás alá, miután az elfogadott okleveles szülésznő DÁVID BORBÁLA panaszt emelt a betolakodó bába ellen, azon alapon, hogy ez utóbbi, működése által az ő és működőtársa VARGA ERZSÉBET számára a megélhetést lehetetlenné teszi. ' Határozta B-Z egyháztanács, miszerint a betolakodott bába minden további működéstől ezennel betiltátik, s a legközelebb múlt e.tanácsgyülés alkalmával kimondott intéstől fogva elfogott gyermekért felszedett dijt tartozik az egyház pénztárába visszafizetni. 1875. október lO—én tartott egyháztanácsi gyűlés 5. száma így hangzik: "Dávid Borbála okleveles szülésznő panaszolja, hogy Varga Erzsébet, kinek az egyháztanács rendelete szerint — melynek jegyzőkönyvelve kellene már lenni, — minden általa kereszteltetett gyermek ápolási dijából 50 krt kellene fizetnie. E rendeletnek eddig még eleget nem tett. 155