Szabó Gyula: Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 29. Nyíregyháza, 1989)

A szélmalom az irottványon volt, ott a Bugyi-szorosnál. Ott volt két cselédház is. Én még Jártam ott. A terület, az egész szélmalom kökényfával körül volt sáncolva. Én 1910-ben elmentem csizmadia inasnak, mert először azt a szakmát tanultam, akkor még megvolt a szélmalom, de 1913ban, amikor hazajöttem, már nem volt meg csak az alapja. Jól emlékszem erre. Itten körül bonthatta el Simon úr, 1910-ben, vagy valamivel azután. özvegy Debreceni Imréné Simon Margit, Simon Károly ma is élő unokája a szélmalomról a következőket mondta: Az irottványon csinálták. A szélmalom a bugyi szorosnál volt, az erdőnél. Alapja téglából volt csinálva. Édesapám Simon György, Károly fia 1910-ben nősült, aztán már nemsokára lebontotta. Tégláit felhordta a piacra és ott csinált belőle két nagy házat. Az egyikben ma Jolán húgom lakik (Szabó Gáborné, Simon Jolán), a másikban pedig az Áfész irodái vannak. A szélmalomnál is volt cselédlakás, molnár is volt, de annak a nevére én már nem emlékszem. Kb. 1911-ben bontotta el édesapám. Ugyanezt nyilatkozta Simon Károly másik unokája, Szabó Gáborné, született Simon Jolán, aki jelenleg is abban a házban lakik, amit édesapja, Simon György a szélmalom tégláiból épített. A szélmalmot, mint azt már id. Simon Károly végrendeletéből tudjuk, csak felerészben örökölte ifj. Simon Károly, a másik fele, mint olvastuk: Terencz ós Jóska onokámé legyen." Erre azért térek ki, mert ittt is voltak problémák. Egy hivatalos adás—vételi szerződésben a következőkről van szó: 115