Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

jobb karja erősen behajlítva. A lába szintén erősen felhúzva . A csontok rossz megtartásúak, a csigolyák, a bordák és a medence csak hiányosan maradt meg. A sír mellett, az arc előtt egy halomban több kerámiatöredéket találtunk, nagyobb része már törötten, egymás mellé rakva került a sírba. (L. tábla 1.) 1. gödör Hosszúkás téglalap alakú, 8,9x5 m-es. Legnagyobb mélysége 177-199 cm között volt. Nagyjából kelet-nyugat irányú, falai enyhén íveltek a gödör alja felé enyhén keskenyedő. Nagy mennyiségű kerámia került elő belőle. 4. gödör Az 1. ház és az 1. gödör között elhelyezkedő, szabályos kerek 1,1 m átmérőjű, sekély 30-40 cm mély gödör. Oldala és alja vastagon ki volt tapasztva és kiégetve. Nagyon kevés tiszadobi cserép került elő belőle, azonban ennek alapján a házhoz való tartozása kétségtelen. A két másik feltárt gödör (2. és 3. számú) igen sekély, régészeti anyag nem volt benne, ezért feltételezzük, hogy ezek újkoriak. A házból és a gödörből előkerült leletek mennyisége és összetétele szintén igazolja azt a feltevésünket, hogy ez a település - melyet most még nem ismerünk teljes egészében - hosszú időn keresztül szolgálhatott a tiszadobi-csoport emberének lakhelyéül. 98