Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

tő. (61.15.2.) 3óval kisebb számban, de igen karakteres töredékekkel jellemezhetően kerültek elő a csőtalpas edények (61.15.1.), négyszögletesedé tálak (61.15.2.), hasvonaluknál kiöblösödő kis csuprok (61.15.22., 23.) - ezeken néha 4 bütyök helyezkedik el - és rövid hengeres nyakú, öblös hasú korsók (61.15.14.) ill. nagyobb méretű hombáredények.(61.15.2., 61.15.30.) A ritkább leletek közé tartoznak a belsőfüles tárolóedények töredékei (61.15,7., 61.15.30.), a szürkés-vörös, némelykor szabálytalan alakú agyagkarikák (Makkay 1960.) (61.15.5.) két, feltehetően csak fedőként értelmezhető töredék (61.15.30.), egy vonaldíszes, finoman kidolgozott fogó vagy fül (?) Kalicz-Makkay 1977. 37. tábla 4.(61.15. 29.), egy csontsimító (61.15.33.), egy fél őrlőkő (61.15. 32.), egy finoman kidolgozott trapéz alakú kőbalta. (61. 15.6.) XVII. tábla 2-3.) A lelőhely a gát ill. a töltéserősítési munkák következtében teljesen elpusztult. JAM 61.15.1.-33. 12. Tiszadob-Sziget Az előző lelőhelyhez igen közel, mintegy 5-600 méternyire ugyancsak a Tisza partján, a mai falu felé eső részen, a környék egyik legkiemelkedőbb dombjából, a tiszai gátszakasz feltöltéséhez földet termeltek ki. A markológépek nyomán csontok, cserepek kerültek a felszínre. A lelőhelyen Gombás A. 1964. május 27-29. ill. június 11-13 és 19-23 között végzett leletmentő ásatást. (JAM Adattár) (Rég.Füz. 18. 1965. 41.) LXXV. tábla). Az agyag- (vagy kubik) gödör mellett nyitott árkokban több más korszak leletei mellett nagy számban gyűjtött újkőkori kerámiát. Ezek legnagyobb többsége azonban az 80