Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

Kronológia A tiszadobi csoport időrendi helyzetének megítélése már elkülönítése után viták kereszttüzében állt, összefüggésben az AVK és annak csoportjai kronológiai besorolásával. (Kalcicz-Makkay 1966., Lichardus 1972., Trogmayer 1972) Ez a helyzet az utóbbi időben lényegesen nem változott, azonban néhány újabb ásatás és az utóbbi években fellendülő kutatások sok újabb kérdésre hívták fel a figyelmet (Sz. Máthé 1978., Trogmayer 1980., G. Szénászky 1983., Goldman., 1983.) Ezek a kérdések két probléma körül sűsűsödtek: 1. A tiszadobi csoport,genetikája 2. A tiszadobi és a bükki népesség egymáshoz való viszonya A jelenleg rendelkezésünkre álló hiteles leletanyag menynyiségét és minőségét tekintve nagyon nehéz válaszolni, s talán ez az egyik oka, hogy egymástól eltérő értelmezések születtek. Az első részletes összefoglalások J. Lichardus munkái (Lichardus 1964., 1972., 1974.), aki mindenre kiterjedő vizsgálat alá vette a vonaldíszes kerámia-művesség csoportjait. Ezek a munkák minden rész-kérdésre kitértek, a tiszadobi-csoporttal kapcsolatos probléma-felvetések a mai napig érvényesek. Az Alföldi Vonaldíszes Kerámia kultúrája kialakulásával kapcsolatos megállapításai szerint ez a fejlődés a korai neolitikumban, a Körös-kultúrával párhuzamosan zajlott le. A szlovákiai leletanyag elemzése kapcsán felállított fejlődési sorban a középső neolitikus Gömör-vonaldíszes kerámiával párhuzamosan fejlődne ki a tiszadobi-csoport, (amely Lichardus terminológiája szerint az un. "preklaszszikus" Bükk kíséretében lép fel) Bizonyítási eljárásának éppen ez az egyik fontos tétele, ui. ebben az esetben a 44