Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

43. Tiszavasvári-Józsefháza, Téglás 1960. július 17-én Gombás Andrásnak jelentették, hogy a Tiszavasvári-Polgár között átépítés alatt álló műúthoz a Téglás nevű határrészen, közvetlenül a műút mellett egy homokbányát nyitottak, melyben régészeti leletek kerültek elő (Kalicz-Makkay, 1977. 455. lelőhely). Az út feltöltéséhez folyamatosan termelték a földet, ezért Gombás A. haladéktalanul a helyszínre ment. Megállapította, hogy a lelőhelyen újkőkori és rézkori kerámia, valamint római kori gödrök kerültek elő. Gombás A. július 18-23 között folyamatosan figyelemmel kísérte a lelőhelyet, majd augusztus 5-17-ig Draveczky B. végzett leletmentést. (JAM Adattár) (Rég.Füz. I. 14.1961. 20.o.). Jelentéséből kiderül, hogy az Útépítő Vállalat eg

l

y 47 x 95 x 59 x 95 m-es gödörből 3 m mélységben termelte ki a földet. Gombás A. és Draveczky B. összesen 33 gödröt tárt fel. Ezek között kettő tűzhelyes újkőkori lakcgödör volt. Feltártak két melléklet nélküli, zsugorított helyzetben eltemetett sírt. is. Kormeghatározása bizonytalan . A leletanyag nagyfokú keveredettsége miatt a több kor" szakba sorolható kerámia objektumként alig volt elválasztható. A megmentett leletanyag nagyobb része nem került múzeumba (vagy beleltározásra), ui. a Téglásról alig féltucat töredék szerepel a gyűjteményben. Perem alatt lyuksoros fazék, erősen kopott felületű, plasztikus bordadíszes oldaltöredék, virágcserép alakú tál, vastagfalú, díszítetlen töredékek és egy barna, nagyon rossz anyagú, erősen soványított, erősen átégetett, díszítetlen láb-forma (?) (63.272.3.) Terepbejárásunk során megállapítottuk, hogy a lelőhelyet 119