Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

a profilált talpkiképzés. Tekintélyes hányaduk virágcserép alakú, díszítetlen, anyaguk rosszul megmunkált, gyakran erősen soványított. A díszített változatra a finomabb megmunkálás, vékony fal a jellemző, s szinte kivétel nélkül a perem alatt körbefutó vízszintes vonalból indul a has felé a függőleges, ívelt, karcolt vonaldísz. Alul a talpnál szintén vízszintes körbefutó vonaldísz zárja le a motívumot. Néhány esetben megfigyeltük a belső oldalon és az alján is karcolt díszes tálak töredékeit. Nem túl gyakori díszítési mód ezeken a típusokon a tűzdelés és a beszurkált dísz. A vastagabb falú, de díszített példányokon rendszerint sekély, széles árkolású vagy nagyon mélyen bevésett vonaldíszítést alkalmaztak. A különböző méretű csuprok díszítettek és finoman megmunkáltak. (XXIX. tábla 1-3.) Egy pici töredéken a bevagdalt perem alatt koncentrikus kör-dísz borította be az egész oldalt. (XXXII. tábla 2.) Meglepően sok csőtalpas edény töredéke került elő. Magasságuk különböző. (XXVIII. tábla,) Igen sok miniatűr edényke darabját is megtaláltuk, melyek díszítetlen, pici tálkák vagy csuprok, néhány esetben karcoclt- és bütyökdíszes változatban ill. kettőskónikus formában, egész felületüket betöltő karcolt díszszel jelennek meg. (XXXI. tábla 1., 2., 4., XXXII. tábla 2., 3.) A nagyobb méretű, kettőskónikus, hasvonalukon bütyökdíszes darabok is a gyakran előforduló formák közé sorolhatók. Csupán néhány karéjos peremű tál darabja került elő, közülük az egyik kívül-belül karcolt vonaldíszes. A néhány szűrőedény töredék közül különösen érdekes az a 100