Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek IV. (Jósa András Múzeum Kiadványai 27. Nyíregyháza, 1988)

Németh Zoltán: A „tirpák” szó etimológiája

nőségét jelezte; manapság mind kevésbé hallatszik, itt a23 lig-alig használják. Véah Antal ezt írja az egyik munkájában: "1753-ban... 321 családot telepítettek ide... - a tirpákokat

.Az

t mondják - a szó* jelentése: tűrő, szenvedő." ^ Srdész Sándor így fogalmaz: "A 'tirpák' népnév a *tr25 pák' /tűrő, szenvedő/ gúnyszóból alakult." A tirpák szó eredetének, illetve jelentésének téves értelmezése így kel új életre, pedig már 1939-ben, a megyei monográfiában érthetően leírja Márkus Mihály:"A Simkó Gyula által közölt magyarázat, noha általánosan elterjedt, nem állja meg tudományos szempontból a kritikát és teljesen elofgadhatatlan. Az egész magyarázat, utólagos nyomozása során kiderült, egy tudálékos tanyasi tanítónak volt az ötlete. A tirpák névnek ''tűre, szenved

ő" jelentéig " ~ se a .lese világába tartozik.' - X X X A trpák/tirpák szó használatát, előfordulását illetően az előzőekben már utaltunk Bél Mátyás 1742-es megfogalmazására és Csaplovics János 1829-ben publikált művére. Ján Botík ugyancsak említett és e témából írt dolgozata ség több korabeli személyiséget is idéz a szó használatával kapcsolatban. így pl. Juraj Ribs./ a Joztf Dobrowgkv

nak írt 1787-ea levelében említi a trpou szót, mint a Honthan, a Nógrádban és Kishontban élő szlovákokra jellemző nyelv megnevezését is. Ján Kollár a hét fő szlovák nyelvjárási csoportban lévőkön kívül még másik három sajátosat ie leír, köztük s henti tirpák nyelvjárás

t '"trpácké nárecini v Honte"/. Pávol Dobšinský a tirpák nyelv

et '"trpácíne"/ Gömor és Kishont területére lokalizálja. /Itt kell ismét utalnunk arra, hogy a Kálal-íéie szótár szintén Dobsina környékére teszi a "trpácina".azaz a tir-