Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek IV. (Jósa András Múzeum Kiadványai 27. Nyíregyháza, 1988)
Németh Zoltán: A „tirpák” szó etimológiája
rutének. xy A Hűnek Emil által szerkesztett városi monográfiából és egyéb korabeli és későbbi kiadványból terjedhetett el a szakemberek részéről soha el nem fogadott vagy legalábbis nem támogatott téves származtatása és jelentése a tirpák szónak. Pl. Háger László ; Nyíregyháza megyei város múltja és jelene című, 1929-ben megjelent dolgozatában is ez áll: "A 'Tirpák' magyarosan ejtett tót szó, mely helyesen,így hangzik: 'Trpák', magyarul tűrő, szenvedő. A mássalhangzó torlódást nem tűrő magyar nyelv a két első mássalhangzó közé beillesztette az 'i'-t." ^° Vietórlsz István nál az 1939-ben kiadott TIRPÁKOK /Életkép egy város hőskorából/című írásában a tirpák magyarázata: tűrő , szenvedő , robotoló . • Ezt írja: "Hogyha ti tűrtetek, én se maradtam hátul a sorban, A 'tirpák' nevet én is azon joggal vehetem fel, Kint ti s atyáitok. Ezt közösen fogjuk mi viselni." Még napjainkban is olvashatunk egy-egy frissen megjelent írásban olyan megfogalmazást, mint amilyet a Kelet-Magyarország 1965. május 4-i számában: "A tirpákok - szláv 22 eredetűek - tűrők és szenvedők,tanyabokrokban élnek." Vagy a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán 1966. április 12-13-án rendezett Magyar Egyetemi és Főiskolai Tornászbajnokság programfüzetében megjelent "nyíregyházi tájékoztató kis szótár"-ban ezt olvashatjuk: "Tirpák vitatott jelentésű szó: a nyházi, szlovákul /tótul/ beszélő, a XVIII.században idejött telepesek neve. Erre utal a szó jelentése: 'tűrő, szenvedő', - ugyanis idejöttükkor sokéig kellett tűrniük, szenvedniük evangélikus vallásuk miatt /templomukat lebontották, papjaikat elzavarták, stb./ A XIX. szd-ban inkább gunyoros hangzású, a XX.században inkább dicsekvő tartalmú, az őslakosság mi-
