Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek IV. (Jósa András Múzeum Kiadványai 27. Nyíregyháza, 1988)

Németh Zoltán: A „tirpák” szó etimológiája

À tűrő, azenved

ó állapot hangoztatása, kiemelése a szó kapcsán csak a nyíregyházi telepesekre vonatkoztatva más okok miatt is alaptalan. Ha a korabeli Magyarország jobbágyságának életét nézzük,azonos körülményeket látunk: minden oka megvolt s. jobbágynak, hogy tűrjön és szenvedjen - függetlenül attól, hogy magyar volt-e, "tót" volt-e vagy e

?

ryéb. Vagy csak a szlovák jobbágynak kellett tűrnie •^s szenvednie? Ki lett volna a magyarázata ennek?Ha igen, akkor miért nem lett "t i r p á k", vagyis túró, szen

vedő valamennyi alföldi "tót"? Csak a nyíregyházi telep&seket nézve: nekik sem volt különösebb okuk tűrni és szenvedni oly sokat, hogy az erre utaló tartalommal itt alakulj./, ki egy végül népnévvé vált szó. Ha viszont föltételezzük a dolgot és figyelembe vesszük a szó kialakulási folyamatát,akkor mi lehet a magyarázata annak, hogy sorsuk,gazdasági helyzetük jobbuláaát olyan intézkedések,jelenségek kísérik, mint a letelepülés utáni háromévi teljes adómentesség, ezt követően csak évi egy arany fizetése, templom építése /katolikus gróf - lutheránus telepesek!/, pap alkalmazása, házépítéshez fa kiutalása,

fÖldbérlet, végül a második generáció irökre megválthatta magának a földet - megelőzve ezzel a magyar jobbégyságot néhány évtizeddel, A korabeli állapotok valamennyi jobbágyot egyformán érintették,hiszen a töröknek 17. század végi kiűzése után /18ó3:3écs fölszabadítása/ az ország pusztulását elsősorban a sik vidékek magyarlakta területein érezhették;a 1718, század fordulóján megindult "új honfoglalás" során a jobb életfeltételek reményében legfőképpen szökött jobbágyok vándoroltak el főleg a sűrűn lakott északi és északkeleti vármegyékből; voltak közöttük katolikus és református magyarok, evangélikus szlovákok, ortodox románok és