Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek IV. (Jósa András Múzeum Kiadványai 27. Nyíregyháza, 1988)

Németh Zoltán: A „tirpák” szó etimológiája

A csúfolódás szokásáról ezt írja Márkus Mihály A bokortanyák népé

pen; "Ez a jelenség elég gyakori a tót, orosz és a többi szláv nyelvben. Szarvason pl. a gömörmegyei származású tótok a n u £ szócskát t u âr-nak ejtik, ezért a többi tótság ezeket t u s j a k-oknak CBÚfolja. Nyilvánvalóan nem becézésből,hanem gúnyból. Az Alföldre telepített tótok között másutt ÍB szokásban volt Q az ilyen gúnyolódás..." Ján Botik a trpák/tirpák megnevezés geneziséhez fűzött megjegyzéseiben elsősorban Bél Mátyás

t említi, mint aki a legrégebben /1742-ben/ beBzél a tirpákokról. Ugyanis Bél Mátyás az egyik munkájában a honti nyelvjárásról azt írja, hogy gyakran mondták használói a trpou szót, asií gúnyolódással, CBÚfolódással párosult. Ebből keletkezett a trpáci /= tirpákok/ alak. Ján Botík szól Ján Kollár

ról is, aki 1823-ban föltette a kérdést a szlovák irodalmi nyelv gyakorlati megteremtése vitájában: Miképpen beszéljenek szlovákul? Úgy, ahogy a handrburc-ok /= rongyosok/ vagy a krekác-ok /= krekács/,avagy ahogy a trpá kok? /"...jak po slovensky? Tak jak Handrburci,ói tak jak Krekáci, ci tak jak Trpáci...?"/ A gömöri "krekács nyelvjáráB" /"krekáiiBke nárečie v Gemeri"/ azt jelenti, hogy beszélői a szavakba belevegyítik a "kre" szótagot. A "handrburci" pedig szlovákiai német vagy olyan ember, aki érthetetlenül,hibásan beszél /a Kálal-féle szótárban: "handrbulec" = "Nemec na Slovensku; clcvè'k mluvící nesrozumitelne

v cchybne"/. Ján Botik 18-19. századi adatok alapján föltételezi, hegy a Trpáci /= tirpákok/ a szlovák nyelv egyik kifejező alcsoportjaként került a tudatba. Ennek a tirpák nyelvjárásnak /"trpácke nárečie"/ az azonosító szava a trpou lett a teraz határozószó helyett. A trpou szó legrégibb közlé-