Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek IV. (Jósa András Múzeum Kiadványai 27. Nyíregyháza, 1988)

Gyivicsán Anna: A szlovák kultúra változó helye és szerepe városi környezetben: Nyíregyháza

előtt is működött. Ennek kapcsán a tanulmány e tartalmi és nyelvi változásokon belül helyezi el a szlovák evangélikusság archaikus, 1636-ban kiadott, s több változatában napjainkig használatos egyházi énekeskönyve, a Tranoscius legismertebb szövegeinek Kyíregyházán kezdeményezett magyar fordítását. Külön énekeskönyvként magyarul az 1920-as és az 1960-as években jelent meg nyomtatásban. Az iskolákban - szemben az egyházi gyakorlattal - a nyelvváltás jóval radikálisabban zajlott le. A szlovák nyelv tanítása még helyet kapott az 1847-ben megalapított evangélikus tanítóképzőben, de az 1861-ben létesített gimnáziumból nagyon tudatosan kizárták. Nyíregyházához hasonló nyelvi és kulturális folyamatok a felsorolt települések közül csupán Kiskőrösön játszódtak le; ez a város az 1870-es évektől mint jelentős járási adminisztratív központ, több országos jellegű intézménnyel /pl. katonaival/ funkcionált; s dzsentroid magatartású hivatalnoki gárda alakította a település kulturális profilját. Hasonló társadalmi strukturális változások játszódtak le Nyíregyházán is és fokozatosan erősödő értelmiségi réteg került a városi kulturális élet élére. Az eddigi szakirodalmi feldolgozások alapján szembe Ötlik, hogy ennek az új társadalmi rétegnek genezisével nem sokat foglalkoznak, csupán Hársfalvi Péternek tűnik fel, hogy nem külső bevándorlás terméke e réteg, az úi hivatalnoki gárdának kb. csak 5 £-a került az új megyei központba 1876 után. Feltételezésünk szerint ezt a réteget maga a város az 1753 után letelepedett őslakosságból termelte kí, s genezisét elsősorban a nyelvi és kulturális asszimiláció folyamatában kell keresni. E réteg által képviselt kulturális intézményekben a szlovák nyelv, illetve a szlovák nyelvhez kapcsolódó kulturális elemek nem kaptak he-