Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek IV. (Jósa András Múzeum Kiadványai 27. Nyíregyháza, 1988)

Gyivicsán Anna: A szlovák kultúra változó helye és szerepe városi környezetben: Nyíregyháza

városi rang ellenére ezek a települések megtartották falusi Jellegüket, s Nyíregyházát kivéve még a századfordulón ie a lakosság 80-90 £-át a parasztság alkotta. /A falusias jelleg e településeken szinte mindmáig fennmaradt/. Erre a tényre azért fektet nagyobb súlyt a tanulmány, mert ez tovább mélyítette a népi /paraszti/ és a későbben jelentkező városi /polgári/ jellegű kultúra találkozásánál az ellentéteket és növelte az összeütközési felületeket. Ez a mezővárosi státusz az itt felsorolt települések mindegyikén - néhány kisebbfokú krízis-időszakokat kivéve - egy viszonylag jól működő, etnikailag zárt, de gazdaságilag nyitott struktúrát hozott mozgásba. Ez a rendszer a - a 19. század harmincas-negyvenes éveiben is több hasonló - fejlődési folyamat hordozója volt mind e településeken, vonatkozik ez az etnikai szempomtú folyamatokra ÍB. E fejlődési hasonlóságok, párhuzamok a 19. század derekától - vannak olyan folyamatok, jelenségek, hogy már a korábbi évtizedekben is - egyre inkább eltávolodnak egymástól, s a szlovák kutúra számára eltérő keretet biztosítanak. A tanulmány Nyíregyháza és a szlovák kultúra kapcsolatában éppen ezt az "eltérő terepet" kívánta felvázolni cly módon is, hogy az itt végbement etnokulturális /vagy csak kulturális/ folyamatokat összehasonlította az itt felsorolt szlovák lakosságú mezővárosok - de más városok - adataival, B ezek segítségévei ÍB kísérelte móg E nyíregyházi etnokulturális változások karakterét megrajzolni. A nyíregyházi szlovákok kulturális értékeinek változását a tanulmány a következő jelenségekben vizsgálta: - Milyen összefüggés mutatkozik a városi státuszfejlődés /mezővárosi jog, szabadtanácsú város, megyeközpont/ és az etnikai változások között; - miképpen rétegződött a kultúra és milyen intézmé-