Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek IV. (Jósa András Múzeum Kiadványai 27. Nyíregyháza, 1988)

Németh Zoltán: A „tirpák” szó etimológiája

című fejezetben t i r p á k - nak tekint mindenkit, aki Nyíregyháza határain belül született. A tirpák név megbecsülését emeli azzal,hogy aláhúzza

t ekkor /1931-ben/ már büszkén vallja magát tirpáknak a "nyirigyházi", míg korábban, szerinte,szégyellte a "nyirigyházi tót" a "tirpák" nevet. A szerző használja a "tirpák nyelvjárás" fogalmát is, bár azt értette alatta, hogy a tirpák a magyar nvelvet beszélte. A nyíregvházi tanvák leírásánál "a tir38 pák ember"-rol szél. Dr. Vietórisz István a TIRPÁKOK című verBes művében /1939/az egyes telepescsaládok törzsét fölsorolva így fogalmaz: "Közrendek, nemesek vegyesen, nincs rendi különbség; Mind kicsi emberek ők, a nagyok sem nőttek az égig. Nyelvében tét sok, de szívében ti?zta magyar nép..." A szlovák fogalom egyszer sem fordul elő ebben az írásában. A szerzőnek a tirpákok iránti büszkeségét, rokonszenvét áthatja a kor - a harmincas évek vége - hangulata: "Ám én iBmerem ezt a falut s népét, - e fogadalmat ügy teszek érte,hogy egy sem lesz rontója szavamnak: Tirpáknak csúfolt a világ? ín büszke vagyok rád, Egyszerű, hűséges, dolgos munkása hazámnak! Egyszerű, hűséges, dolgos munkása hazámnak: Ez volt, ez marad ő ezután is minden időben. Itt a homok közepén verítéket ontva, jövődért Él-hal,küzd ez a nép,érted, te szegény Magyarország! Ezt fogadom s így lesz!" "Vivát!" - zúgott a tanács rá. ügy lesz! - S a poharak csengése között ez a jó hír Átrepült a falakon, ki az utcák tömkelegébe... 30 Este a városban mindenhol örömtüzek égtek...