Németh Péter (szerk.): A Dél- Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 26. Nyíregyháza,1988)

FORRÁSOK - Nádudvari járás települései

2/ A szántó földjeiből szokott minden gazda hagyni kaszálót magának, melyen alkalmatos szénát csinál. 3/ Ezen helységhez vágynak városok közel, az hol a lakosok nagcK javaikat szokták el adni, úgymint: Debreceny négy mérföldnyire, Karcag másfél mérföldnyire, az hová jo uton, és van nélkül jőnek s mennek. 4/ Legelő mezeje vagyon elegendő, az hol a lakosok mind kaszállás előtt, mind kaszállás után szoktak marhákat legeltetni. 5/ (likőr igen nagy szárasság nincsen, itató vizek is alkalmatosok vágynak ezen helység hatórán. 3/ Király dézmát nem adnak az helység lakosi. 7/ Nád elegendő terem ezen helység határán, és káka. ugy szalmdje is vagyon r lakosoknak, melyeket több r.aózcn vételei között, tűzre is szoktak fordítani. 8/ A cebrecenyi sóó ház ezen helységhez négy mérföldnyire vagyon, ott a lakosok szekerezéssel pénzt kereshetnek. 9/ Itt a helységben is találnak a lakosok, a kik réa érnek, napi szómra munkát, kivált nyári napokon. 10/ Vagyon kántora ezen helységnek Szent Mihály naptol fogva új esztendőig. 11/ A földes uraság engedelmébül minden esztendőben vetnek és kaszálnak a communitás szamára, melyet közönséges haszonra fordítanak a lakosok. Harminc szekérre való szénát csinálhatnak, el vethetnek pedig negyven pesonyi mérőt. 12/ Kender ásztato vizek vágynak az helység határán.