Németh Péter (szerk.): A Dél- Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 26. Nyíregyháza,1988)

BEVEZETÉS

A magyar történetírás sajátos fejlődése eredményeként a feudális kori Magyarország társadalmi struktúrájából legbehatóbban a jobbágyságot ismerjük, bár ennek Is Inkább rendi jellemzőit, jogi helyzetét, a rájuk vonatkozó országos és regionális statútumok, törvények alakulását, módosulását, a földesúri-jobbágy viszony változásait, ás a paraszti réteg földhasználatának sokféleségét.

1 Kevésbé figyeltük azonban föld népének életmódját, szokásait, kultúráját, hétköznapja it, Ez a forráskiadvány segítségére óhajt sietni azoknak, akik ez utóbbi kérdések iránt felébredt érdeklődésüket szán dókoznak kielégíteni. A források 1772/73-ban keletkeztek. A Mária Terézia korabeli úrbérrendezés Szabolcs megyei anyaga bél a hajdani nádudvari és nyírbátori járás paraszti vallomásait tartalmazzák; az Investigatiokat, amiket 1772-ben o foglaltak írásba a faluról falura járó rendező biztosok. Az Investigatiok forrásértékéről, történetírásban hasz no sí that ó tárta] műkről yej.^ann

^

jjg

e, már elmondta véleményét.^ Az általa elmondottakat fölöslegesnek tartom itt meg ismételni. Hozzátenni, pedig csak annyit érdemes, hogy Szabolcs megyében lazább volt ebben az időben a közigazgatási fegyelem, mint Pest megyében, pontatlanabb az adminisztráci ős munka, és egyike volt ez a megye mindig a történelem során azoknak, amelyek legélesebben szembeszálltak a központi akarattal, az úrbérrendezés! pátenssel is. Az összeírok