Németh Péter (szerk.): A Dél- Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 26. Nyíregyháza,1988)

FORRÁSOK - Szómagyarázatok

németforint = ld. pénz non§, = kilenced; A földesúr 1351-től kötelezően szedi a jobbágyai terményeiből a dézsmát, decimát, amit - mivel a 10. tizedet István király óta az egyház kapja a javakból, jLenc^d^ji^e^nek,, kij^encejnek^, nonának neveztek. A kilencedet mindenből megvette a földesúr; kenderből, lenből, dohányból, olykor a kerti veteményekből is. Bár sok helyen elengedte, s helyette robotot kért. Volt ahol csak a kuriális földek után szedte. Szabolcsban éppen a kilenced szedése terén uralkodott a legnagyobb tarkaság. Olykor egy-egy községben is másként jártak el a földesurak. nótárius = jegyző nyilas,, nyilas osztás, nyíllal osztás = ld. nyomásos rendszer lJS23êë, (járás, calcatura) = ld. nyomásos rendszer nyomásos rendszer = a földközösséghez kapcsolódó földművelési rendszer. Szabolcs megyében 3 formáját ismerték 1772-ben: a két-, három- és négy nyomásos rendszert. Nyomás helyett a járás kifejezést használták a parasztok; így volt a határnak első, második, harmadik, esetleg negyedik járása. A két-, három-, illetve négy járás azt eredményezte, hogy a falu határát a megfelelő számú járásra felosztva, minden második, harmadik vagy negyedik évben pihent a határ egy-egy járása, azt legelőnek vagy réti fű kaszálására használták, míg a többi járásban termelték a szántóföldi veteményeket. A nyomásos rendszer faluközösségi kötöttségek mellett működhetett csak, ami magában hordta a nyomáskényszert is. Egy-egy nyomás vagy járás még külön dűlőkre