Németh Péter (szerk.): A Dél- Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 26. Nyíregyháza,1988)

FORRÁSOK - Bátori járás települései

3/ Árvizes időben a szomszéd helységekben kénytelen ek marháiknak legelőt bérelni. 4/ Ezen a vidéken a szántóföldet ós a rétet gyakran elönti az árvíz. Gyakran a belső fundusokat is rontja a Gzamos áradása, a házakat is elmossa. 5/ Szekerezést és egyéb pénzes munkát csak ritkán találnak a helység lakosai. 6/ A határukban van olyan zsombékos terület, amelyik sohasem fagy be, és így télen sem legeltethetik rajta a marhájukat. V. Erre a kérdésre a táblázat alapján nem adható meg a válasz. VI. Gróf Károlyi örökös jobbágyai évenként 52 napot szolgálnak, az ökrösök ökörrel, a gyalog szeresek kézzel. Szabad menetelu jobbágyai 15 napot szolgálnak. Horváthné asszony jobbágyai a földesúr kívánsága szerint, araikor szükséges. Hasonlóan szolgálnak Csontosinó asszonyéi is. A szabad menetelüek körülbelül 3 hetet robotáznak. Petők úr jobbágyai egy héten 2 napot szolgálnak. Merczel úrnak minden harmadik hetet, Szőnyi úrnak a negyedik hetet, Péchy úrnak 50 napot, ugyanígy Lónyay úrnak is 50 napot szolgálnak. Korda urnák szükség szerint a termésében dolgoznak a jobbágyok. Némelyek pénzt is adnak. Gróf Károlyi úr szabad menetelu jobbágyai 4 rhénes forintot, Csontosinó asszonyságéi 1 forint 59 krajcárt, mint ahogyan Vay úr jobbágyai is 1 forint 59 krajcárt adnak.