Németh Péter (szerk.): A Dél- Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 26. Nyíregyháza,1988)

FORRÁSOK - Bátori járás települései

legelő mezeje vagyon a heverő marháknak. 5/ Bövséges itató vizek is vágynak magok határjokon. 6/ Tűzi fája is vagyon kevós-kevós, épületre való fát pedig szokott a földes uraság maga erdeiről adni. 7/ Nádat termő réttjei is vágynak. 8/ Aratásnak, kapálásnak és kaszálásnak idején, úgy más időben is, magok helységekben bórért való munkát találhatnak a lakosok. 9/ Ezen helységnek maga száraára kaszálni szokott raintegy txz ember vágó kaszálója vagyon. Ugy nem külőmben Szent Mihály naptól fogva új esztendeig szabad korcsmája. 10/ Oó ós alkalmatos kender áztató vizei is vágynak. 11/ Magában a helységben három szárazmalmok, fél ós egy mérföldnyire pedig jeles vízimalmok vágynak. 12/ Dohány termesztésből, melyei ezen helység lakosai élnek, néha pónzt kereshetnek. Kárai pedig ekképpen vágynak: 1/ A szántó földeknek némely allyasabb részeit a föld árjából való vizek meg szokták rontani. A homok hegyek pedig, némely részint az idő mostohasága miatt, szegény gabonát teremnek. Két marhán pedig nera lehet szántani, 2/ Ugyan azon föld árja, a kaszállóknak is némely részét meg-3Zökta rontani. Amely széna terem pedig azokon, csak telelni, nem marha hizlalni való. 3/ Az iga vonó marháknak legelő mezőt dologért szereznek a lakosok.