Németh Péter (szerk.): A Dél- Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 26. Nyíregyháza,1988)

FORRÁSOK - Bátori járás települései

ni fog huszonnégy napot, értvén hatot marhájával, a többit pedig, értvén a tizen nyolc napokat, kézi munkával szolgálni. Ezen kivöl pedig egy hoszszú forspontot is tartoznak administrálni; a kik ellenben: 3/ ugyan az nevezett helységben lakó képpen, és zsellér kóppen laknak, tehát az olyatén gazdák is egyellö képpen, hat nap marhával, hat nap pedig kézi munkával tartoznak szolgálni, és egy-egy hoszszú forspontot is adni. 4/ Hogy pedig a törvénytelen egyik földős úrnak mas földős úr telekére való által menetel pracludaltassók, és állandóbb meg maradás a lakosok kőzött observáltassék, tehát az földős urasságnak nem lészen szabad sub poena homagii j transmigrare intendentis rustic! irremiesibiliter desummendi helyet adni. 5/ Ezen negyedik punctum pedig úgy értetődik, hogy az telek pusztán ne maradgyon, közlőmben pedig ha meg nem férne az csalédes gazda telekén, akkoron szabad lészen akar mely telekre szóllani, ós az olyatónoknak helyet adni. 6/ Az lakossoknak az urasság curialis erdeiről semmi szín és praetextus alatt nem fog szabad lenni akar szoroz, akar nyers fót vógni, húszon négy forint büntetés alatt, hanem : 7/ az mely erdő ki volt nókiek mutatva, 03 bírtok kőzőnségassen, ezentúl is az lakossoknál hagyattatik. 8/ Az urasság törvény szerint akar mely névvel nevezendő termésekből, külső, belső vetemónyekből szabadossan ugyan az