Németh Péter (szerk.): A Dél- Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 26. Nyíregyháza,1988)
FORRÁSOK - Bátori járás települései
ni kinek hány és mennyi hóid szántó főigye ós kaszálló réttye vagyon, hanem azok miképpen légyenek, ós mennyi posonyi mérőt foglallyanak bé, minden gazdának maga vallásábul az urbarialis conscriptionak rubricáji szerint ki fog teceni. A kaszállókat pedig, mint fellyebb is vallák, némely résziben kétszer meg lehet kaszálni. VI. Minthogy ezen helységnek lakosai, mint fellyebb is erül emlékezet tétetett, rész szerint őrőkős, rész szerint szabad menetelu jobbágyok, azért külőmböző módon tették eddig magok jobbágyi kötelességeket ós adózásokat, mert: báró Dessőffy Samuel úr eö nagysága őrőkős jobbágyai minden héten, hol ökörrel, hol gyalog szerben itten a helység határján három napot, az az aratáson által pedig minden nap gyalog szerben szolgáltak ós szolgálnak. De a szabad menetelu jobbágyok minden héten csak egy napot hol ökörrel, hol gyalog szerben robotáznak. Lonyay Sigmondnó aszszonyom egy szabad menetelu jobbágya esztendőt által fizet hót máriásokat, s egyébb szolgálatot ham tészen. VII. Három esztendőtül fogvást búzabul, rosbúl és zabbúi minden lakosok a kilencedet a földes uraságnak ki adták, de a kilencedón kívül az őrőkő3 jobbágyok az három sátoros ínnepre fejenként egy-egy tyúkot s tíz tojást szoktak adni. Vallyák azt is az meg esketett személyek, hogy ezen nemes vármegyében lévő más helyságben is, nevezetesen a szomszéd helységben, Gyulajban szokásban vagyon a dézmálás.