Németh Péter (szerk.): A Dél- Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 26. Nyíregyháza,1988)

FORRÁSOK - Bátori járás települései

vannak maga határján. 11/ Magában ezen helységben vannak szárazmalmok, egy kis, leg fellyebb pedig egy jó mérföldnyire hat, hét alkalmatos vízimalmok is találtatnak, melyekben minden rév, vám fizetés nélkül, és mindenkor jó utakon lehet őrölni menni a lakosoknak. 12/ A méh tenyésztésre és dohén termesztésre elég alkalmatos lóvén az határ, azokbùl hasznot vehetnek és vesznek a lakosok. Nem külőmben lóvén szílvássok is, ós káposztás kertek, midőn Isten idejét adgya, szép pínzt és hasznot ezekből be vesznek a lakosok. Kárai pedig e szerint vannak: 1/ A határ nagyobb részin homokos, és mikor a föld árja vagyon, nagyon vizes. Búzának pedig némely földeket ganéjozni kelletik. Két marhán egy atallyában nem lehet szántani . 2/ Midőn Tokaj vásárokra, és a hegy allyai városokra mennek a lakosok, úgy nem külőmben a namínyi révben, eDben kevesebbet, de amabban nagy vámot és bért kelletik fizetni, e mellet öszel tavaszszal néhez és sáros utakon járni. 3/ A búzát, zabot, kukuricát és a kendert, ezen helség határján, nagyon vesztegetik a verebek, csókák és varjak. V. Minthogy sem a szanto föld, sem a kaszallo, ezen helységben levő ház helyek utan nem egy formán vadnak, tehát kinek hány és mennyi hold szántó főldgye és kaszálló rótye vagyon? ezen alább meg írt, es meg esketett személyek, elo adni nem tudgyák, hanem azok mi képpen legyenek, kinek-