Németh Péter (szerk.): A Dél- Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 26. Nyíregyháza,1988)

FORRÁSOK - Bátori járás települései

és kaszálni nem lehet, aőtt még zsemlyékes volta miatt, télben is ritkán járhattya a marha. V. Ezen helység lakosinak magok ház helyek és telekek után sem szántó főid, sem a kaszálló nem egy formán vagyon, hanem kié tőbb, kié kevesebb számú, azért is ezen meg eskettetett s alább mag-írt személyek nem tudják elő adni, kinek hány és mennyi hóid szántó földje s kaszálló réttye légyen, hanem azok miképpen légyenek, ós mennyi posonyi mérőt foglallyanak bé, minden gazdának maga vallásábul, az úrbarialis conscriptionak rubricaja szerént kl fog-tecceni. A kaszállojokat pedig, mint fellyeb is vallyák, kóccer nem lehet kaszálni . VI. Minthogy ezen helység lakosi rósz szerént őrőkős, rész szerónt pedig szabad menetelu jobbágyok, azért külőmbőző módon tették magok jobbágyi kötelességeket ós adózásokat. Mert Nyiczky Ferencné aszszony őrőkős jobbágyi minden második hetet a roboton töltötték el; a szabad ssenetelű jobbágyi padig 15 nap kaszáltak. Ezenkívül szüretre, a kiknek ökreik vágynak ökörrel, a kiknek pedig nincsen, gyalog szemen szokták járni, az holott két hetet el-tőltőttek. Nyiczky Ferenc őrőkős jobbágyi is, hasonlóképpen minden második hetet, hói ökörrel, hol gyalog szerben el-tőltőtték. Irinyi László úr szabad menetelu jobbágyi, néha ökörrel, noha gyalog szerben, mintegy 30 napokat robotáztak