Németh Péter (szerk.): A Dél- Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 26. Nyíregyháza,1988)

FORRÁSOK - Bátori járás települései

13/ A méh tenyéztésre is alkalmatos az helység határa, a mint némelyek tartanak is méhet. Kárai : Ellenben a negyedik kérdésnek értelme szerónt ezen helységet, ós ennek határját szokták gyakrabban követni ezen következendő károk, úgymint; 1/ A határja ezen helységnek hatodik résziben homokos, melyet, de tőbb részit is, két ökrön nem, négy ökrön pedig lehet szántani. 2/ A lakosok és azoknak marhájokhoz képest annyi széna ezen az határon nem takartathatik, hogy az heverő marhájukat is ki telelhetnék, ha nem kéntelenítetnek szalmával is pótolni az warhajoknak teleltetósót. 3/ Találtatnak olyan helyek is ezen a határon, melyeken ez előtt búza termet, rósz szerónt pedig kaszállok voltak, de már most egy időtül fogva a főid árja el nyomta, ós kaszálni nem lehet. 4/ Őszi búzának háromszor, rosnak pedig kéccer szoktak szántani a lakosok. 5/ Ezen helységben némely telkeket a víz el vett. V. Ezen helység lakosinak magok ház helyek és telekek után sem a szántó főid, sem a kaszálló nem egy formán vagyon, hanem kió kevesebb, kié tőbb számú, azért is ezen meg esketett, ós alább meg irt személyek, nem tudják elő adni, kinek hány ós rainómú hóid szántó földje és kaszálló rétye vagyon: hanem azok miképen légyenek, ós mennyi posonyi mérőt fog-