Németh Péter (szerk.): A Dél- Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 26. Nyíregyháza,1988)

FORRÁSOK - Bátori járás települései

teremni ezen határon, melyekhez a lakosok minden pénz nélkül jutnak. Kárai : Ellenben az negyedik kérdésnek értelme szerént, ezen helységet ós ennek határját szokták gyakrabban követni ezen károk, úgymint : 1/ A határja ezen helységnek két harmad résziben homokos, melyet két ökrön a perje fú soksága és halmos volta miatt, szántani nem lehet. 2/ A lakosok és azoknak marhájoknak számokhoz képest annyi széna nem terem ezen a határon, melyei heverő marhájukat is ki teleltethetnék, hanem kéntelenítetnek szalmával is pótolni marhájoknak teleltetésót. 3/ Vágynak olyan zsemlyékes helyek is az helység határján, melyeket régtől fogva a főid árja el-nyomott, és fórrásos voltok miatt télben is ritkán járhattya a marha. 4/ Nincs ezen helységnek kántora, mert azt ennek előtte mintegy négy esztendőkkel az földes uraság, az mennyiben magok arendássaikat az kántoron való korcsroáltatásra is felszabadították, el-rontották, és már senki a lakosoktúl azon kántort ki nem árendállya. V. Ezen helyság lakosinak magok ház helyek és telekek után sem a szántó főid, sem a kaszálló nem egyformán vagyon, hanem kié tőbb, kié kevesebb számú, azért is ezen meg esketett, alább meg-írt személyek, nem tudgyák elő adni, kinek hány és mennyi hóid szántó földje ós kaszálló róttye vagyon, hanem azok, miképpen légyenek és mennyi posonyi mó-