Németh Péter (szerk.): A Dél- Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 26. Nyíregyháza,1988)

FORRÁSOK - Bátori járás települései

határt bérelnek ki a lakosok legelésre. 4/ Ugy tűzi fát is fizetésért igen más határról hordanak . 5/ Nádtermő rét nincsen ezen helység határán. 6/ Találtatnak olyan helyek ezen a határon, mellyeken ez előtt rósz szerént bú termett, rósz szerént kaszáltak, de már ecyidőtül fogva a föld árja úgy el-nyomta, hogy semmi képpen használni nem lehet. V. Ezen helység lakosinak magok ház helyek és telekek után sem a szántó föld, sem a kaszálló rót nem egy formán vagyon, hanem kié tőbb, kié kevesebb számú, azért is az meg eskettetett személjek nem tudják elő adni meg-határozva, kinek hány és mennyi hóid szántó földje s kaszáló rétje légyen, hanem azok miképpen légyenek ós mennyi posonyi mérőt foglaljanak bé, minden gazdának maga vallásából az úrbarialis conscriptionak rubricaja szerónt ki fog-tecceni. A kaszállokon pedig sarjút nem lehet kaszálni. VI. Minthogy ezen helység lakosi, rész szerónt őrőkős, rész szerént pedig szabad menetelu jobbágyok, azért külőmbözö módon tették a robotot és adózást, mert Vay László úr egy szabadmenetelű jobbágya esztendőt által egész erővel három-napot, gyalog szerben ugyan annyit szolgált. Ezenkívül négy rhénes forintot és 14 krajcárt fizetett. Komoróczy László uram őrőkős jobbágyi minden héten, esztendőt által, két napot, hol veno marhával, hol gyalog szerben szolgáltak.