Németh Péter (szerk.): A Dél- Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 26. Nyíregyháza,1988)

FORRÁSOK - Bátori járás települései

Kárai : Ellenben a negyedik kérdésnek értelme szerént ezen helységet és ennek határját szokták gyakrabban követni ezen károk, úgymint : 1/ Ezen helység határjának mintegy negyed része homokos melyet, de több részeit is, két ökrön nem lehet szántani. 2/ Ezen határon vágynak sok olyan helyek, melyeken ez előtt búza termett, rész szerént pedig kaszállók voltak, de már a föld árja miatt semmiképpen nem lehet kaszálni azo­kat, sőtt marha teleltetésre is épen alkalmatlan. 3/ Búzának ezen a határon háromszor, rosnak pedig kécce kelletik szántani. V. Ezen helység lakosinak magok ház helyek és telekek után sem a szántó főid, sem a kaszálló nem egy formán va­gyon, hanem kijé több, kijé kevesebb számú, azért is ezen meg-esketett, alább meg írt személyek, nem tudják elől adni, kinek hány és mennyi hóid szántó földje és kaszálló réttye légyen, hanem azok miképpen légyenek, és hány posonyi mé­rőt foglaljanak bé, minden gazdának maga vallásából, az úrbarialis conscriptionak rubricaja szerónt ki fog tecceni. A kaszálójókat pedig, mint fellyebb is vallyák, kéccer nem lehet kaszálni. VI, Minthogy ezen helységnek lakossi rósz szerónt örö­kös, rósz szerónt pedig szabad menetelu jobbágyok, azért külőmbőző módon teszik magok jobbágyi kötelességeket és adózásokat. Mert

Next

/
Thumbnails
Contents