Németh Péter (szerk.): A Dél- Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 26. Nyíregyháza,1988)

FORRÁSOK - Bátori járás települései

Kárai : Ellenben a negyedik kérdésnek értelme szerént ezen helységet és ennek határját szokták gyakrabban követni ezen károk, úgymint : 1/ Ezen helység határjának mintegy negyed része homokos melyet, de több részeit is, két ökrön nem lehet szántani. 2/ Ezen határon vágynak sok olyan helyek, melyeken ez előtt búza termett, rész szerént pedig kaszállók voltak, de már a föld árja miatt semmiképpen nem lehet kaszálni azokat, sőtt marha teleltetésre is épen alkalmatlan. 3/ Búzának ezen a határon háromszor, rosnak pedig kécce kelletik szántani. V. Ezen helység lakosinak magok ház helyek és telekek után sem a szántó főid, sem a kaszálló nem egy formán vagyon, hanem kijé több, kijé kevesebb számú, azért is ezen meg-esketett, alább meg írt személyek, nem tudják elől adni, kinek hány és mennyi hóid szántó földje és kaszálló réttye légyen, hanem azok miképpen légyenek, és hány posonyi mérőt foglaljanak bé, minden gazdának maga vallásából, az úrbarialis conscriptionak rubricaja szerónt ki fog tecceni. A kaszálójókat pedig, mint fellyebb is vallyák, kéccer nem lehet kaszálni. VI, Minthogy ezen helységnek lakossi rósz szerónt örökös, rósz szerónt pedig szabad menetelu jobbágyok, azért külőmbőző módon teszik magok jobbágyi kötelességeket és adózásokat. Mert