Németh Péter (szerk.): A Dél- Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 26. Nyíregyháza,1988)

FORRÁSOK - Bátori járás települései

vésznek is az lakosok; nem különben szilvajokbúl ós káposztásokbúi is. Kárai pedig e szerónt : 1/ Az határ nagyobb rószént homokos, ós mikor föld árja vagyon, vizess . Az búza termesztésre pedig ganéjozni kelletik az földet. 2/ Ha az hegyallyai városokra mennek az lakosok, a tokai réven fizetniek kell. 3/ Az marha legelósre nincsen éppen elegendő mezeje ezen helységnek, hanem az földes uraság ezen határon lévő erdejét, egy-egy napi szántáson kelletik meg szerezni az lakosoknak, hogy elegendő legelő mezejek lehessen. 4/ A búzát, zabot és kukuricát ezen helység határán az verebek, csókák ós varjúk nagyon szokták vesztegetni. V. Minthogy sem az szántó föld, sem az kaszálló, ezen helységben lévő ház helyek után nem egy formán vadnak, tehát kinek hány ós mennyi hóid szántó földje ós kaszálló róttye vagyon? ezen alább meg írt, ós meg esketett személyek elő adni nem tudják, hanem azok miképpen légyenek, és mennyi posonyi mérőt tegyenek, kinek-kinek az maga vallása szerónt teendő, és az arra való rubricában bé irandó szám meg mutattya. Sarjút pedig az kaszállójokon éppen nem kaszálhatnak . VI. A jobbágyi szolgálat ezen helységben nem egy formán vagyon; hanem méltóságos gróf Haller eö nagysága eörökös jobbágyai vagy