Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

„Egy köböl búza vetés - a kepe részt kivéve meg szokott teremni - 4 köblöt egy köböl gabona - 6 köblöt egy köböl árpa - 4 köblöt egy köböl zab - 6 köblöt egy köböl tengeri - 6 köblöt egy köböl krumpli -50 köblöt" A kaszáló rész kétféle földterületből tevődik össze. Van úgynevezett „gyep kaszálló" és ingoványos „láp kaszálló". Összesen 753 hold, mely évente 900 szekér szénát szokott teremni. 410 hold makkos erdő van, melyet az összeírok legjobb minőségűnek mondanak. Ezenkívül hatalmas, területre meg sem becsült nádvágó részek vannak, melyek évente „könnyű számítással 100 000 kéve nádat adnak". A jobbágytelkeken kilenc úrbéri jobbágy és 32 szerződéses zsellér él. Ezeknek rryndegyike félházhelyes. A közös legelő területére vonatkozóan pontos adatokat nem közöl az összeírás. De nagyságára következtethetünk abból, hogy Ibrányi Ferenc évente 3000 darab sertést, juhot, szarvasmarhát és lovat legeltethet ott. Az összeírás alapján kibontakozó ibrányi határ tehát alig ezer hold szántóterületből áll. A többi kaszáló, legelő, nádas vagy erdő. 3. Állattartás A „vízi világ" a földművelésnek nem kedvezett, sőt kifejezetten hátráltatta annak kiteljesedését. Az állattartásnak viszont ősidőktől fogva a legkedvezőbb feltételeket tudta nyújtani. Az ibrányi határból még a XIX. század közepén is 1000 hold kaszáló,

109 mely évente az egyszeri vagy kétszeri vágástól függően 1000-1500 szekér szénát termett. A kaszálások számát mindig az áradás határozta meg. „Ha azon víz sokáig hever, a kaszálókon sarjút nem tsinálhatnak, és szénájokat nem hordhatják házhoz különben, hanemha a nagy tél miatt az árvíz megfagy, avagy gátakat tsinálnak."

170 Ehhez a szénatermő területhez a háromnyomásos gazdálkodás miatt még hozzá kell számítanunk a szántóföldek H-át, az ugart is, mely az állattartás szempontjából - mint ahogyan Erdész Sándor

111 is utal rá - kifejezetten kedvező volt. Az 1720-as összeírásban

172 a juhászatot és a marhatenyésztést jelölték fő foglalkozási formának, mivel „a földeket és a pusztákat az áradások miatt csak gyarlón tudták használni". A marhatenyész78