Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

A gazdasági épületek közül a legjelentősebb az istálló volt. Építési anyagát, építési technikáját tekintve a lakóházzal szinte egyenértékű. Sőt a vályog és a vert fal mint építőanyag az istállók építésében hamarabb megjelenik, mint a lakóházak építésében. A módosabb gazda istállója három részből állt: lóistállóból, tehénistállóból és kocsiszínből. A kocsiszín ajtó nélküli helyiség, az udvar felé nyitott, itt van a padlásfeljáró is az „ólpadra". A padlásteret széntárolásra használták. A múlt században még a földburgyéhoz hasonló „földól"-ban is tartottak jószágot - főleg az „újgazdák", akik csak évek múlva tudtak istállót építeni a maguk erejéből. Minden udvaron volt disznóól és tyúkól. A tyúkól fala sövényből készült sártapasztással, tetejét gyékénnyel vagy náddal fedték. Sohasem volt nyeregtetős, csak úgynevezett „félereszes". A disznóól legalább „kétfiókos" volt, mindkét fiókhoz „karám" és „kifutó" tartozott. Akác- vagy tölgyfaoszlopokra építették, ezt deszkázták. A módosabbak „hídlást" is készítettek a trágyáié összegyűjtéséhez, akárcsak a ló- vagy a tehénistállóban. A „kifutó" rész néha vesszőfonatú sövény volt, de ezt a sertés könnyen széttörte. Minden portán volt lábakon álló „tengerikas", mely a századforduló táján még kizárólag csak sövényből készült. Ez félereszes vagy nyeregtetős volt, és gyékénnyel fedték. Noha Ibrányban már az 1840-es évektől

115 termeltek dohányt, pajtákat csak 100 évvel később kezdtek építeni a paraszti portákon, mert addig a dohánytermesztés főleg az uradalmak kiváltsága volt. 4. Lakáskultúra A XIX. században többnyire kétosztatú házakat találunk a rétközi falvakban. Az utca felé eső rész a szoba („ház"), a hátsó rész a konyha. A konyha füstházból és pitvarból tevődött össze. A módosabbak háromosztatú házakban laktak. Ez a ház gyakran négyosztatúvá vált azáltal, hogy a ház végéhez egy kamrát építettek. Itt tárolták a télre szánt emberi táplálékot - babot, búzát, füstölt húsféléket -, de az állatok takarmányát is. A szoba-konyhás lakóházak szobája - függetlenül az égtájaktól - mindig az út felé nézett, s egy vagy két kis ablaka volt. A szoba sarkában búboskemence volt, melyet a konyhából, „füstházból" fűtöttek. A füstházban kezdetben szabadkémény volt. A konyhában, a szabadkémény alatt sütöttek-főztek háromlábú, 58