Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

dási pontok, helynévadó építmények is voltak. Hozzájuk kapcsolódva születtek olyan földrajzi nevek, mint Nagyhíddűlő, Nagyhídgát. r A gátakat a lakosság közös munkával, összefogással készítette. Általában két szekér szélességűek voltak, és csak a Tisza rendes vízállásánál tudtak száraz utat biztosítani. Az árvíz elöntötte a gátakat is, ezért, hogy lássák, fűzfát ültettek rá. így maradt meg a „Füzesgát", „Fűzfásgát" elnevezés.

109 3. Népi építészet A dombokra települt házak építőanyagát a Rétközben a természet szolgáltatta. Ezért nem is volt számottevő különbség a rétközi falak között. Kis „paticsos" házak ablakai néztek egymásra a szűk utcákon. A házak mögött gazdasági épületek sorakoztak. A szűk, lejtős kertekben krumplit, káposztát, zöldségféléket termesztettek. Fa, nád és sár a házak építéséhez az ibrányi határban is bőven volt. A XIX. század elején alapvetően még két építési stílust találunk a településen. A földház egyik típusát, a gödörlakást és a „paticsos" építési módot, melyet a ma élő öregek itt „pacsit"-nak mondanak. A földházak meglétére vonatkozóan csupán közvetett bizonyítékokkal tudunk szolgálni. Az alig öt kilométerre levő szomszéd községből, Paszabról került a Sóstói Múzeumfaluba az úgynevezett „Paszabi földház", mely eredeti helyén megélte a XX. század első felét. Az Ibránnyal mindig is szoros gazdasági kapcsolatban lévő Királytelek nevű uradalmi majorban pedig Kiss Lajos gyűjtésekor még 37 földbe mélyített „burgyéra" emlékeztek az ott élő öregek.

110 Ezekből az adatokból következtethetünk arra, hogy korábban Ibrányban is hasonló építési mód volt. Szilágyi Simon

111 1977-ben még emlékezett rá, hogy két uradalmi tanyán, a Nagyerdőn és a Jalapáron gyermekkorában még voltak ilyen „burgyék". Ezekben főleg a „bekerült" (idegénből jött) kukások laktak, míg nem építették maguknak „rendes házat" a faluban. Határozottan állította, hogy az ő életében, a belső településen, vagyis a faluban, ilyen földházak már nem voltak. Állítását megerősíti egy 1843-as adat,

112 mely tűzveszélyesség szempontjából összesíti a község lakóházait, épületeit. Tudósít a tető anyagáról és a fal minőségéről egyaránt, és így következtethetünk az építés módjára is. 194 lakóházat és községi épületet sorol fel, jelzi a lakóházakhoz tartozó jelentősebb melléképületeket. Az összeírásból kiderül, hogy 166 épületnek a fala patics, 17 56