Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

szolgát, 5 bérest és 31 szegényt írnak össze.

48 Ibrányi Bálint fiának, Pálnak a birtokrészén Kis Máté a bíró, Pelbart Mátyás és Ambrus, valamint Magda Lukács zsoldba fogadott emberek, Borbola Benedek és Berencsi János szolgák, Sánta Tamás pedig lovas szolga. Ibrányi Ferenc és Miklós birtokrészén Dögei Mihály a bíró, Lénárt Mátyás, Kormány Pál és Kovács György lovas szolgák, Péntek István és Kiss István zsoldba fogadott emberek. A két bíró, Kis Máté és Dögei Mihály hites tanúként szerepel a település dúlásáról, fosztogatásáról tudósító ügyben.

49 1588-ban „hitek szerint vallják, hogy Kálóban gabonát őrölnek, fát hordanak, kazalnak gyűjtenek, szénát hordanak. Minden szolgálattal szolgálnak, annak felette haddal reánk szállanak mind Kálói, Tokaji, Szatmári magyar és németek. Csak egy véka gabonánk legyen is, megetetik annak felette sidnak, vernek az miénkért. Az mikor rajtunk laknak, ők az gazdák. Nem az szegény ember: sajtónkat, szalonánkat, barominkat mindent el visznek. Ilyen nagy nyomorúságban és nagy ínségben vagyunk miattok... az nagy Isten tudná megmondani mennyi kárban vagyunk az sok kóborló katonáknak és német miatt." A XVII. században az Ibrányi család politikai aktivitása megnőtt. A család tagjait ott találjuk a Bocskai-féle szabadságharcban, a törökök elleni küzdelmekben és a kuruc mozgalomban is. Az 1604. október 4-én Bocskaival egyezséget kötő hajdúkapitányok egyike, Ibrányi Ferenc.

50 Ibrányi Mihály is hajdúkapitány, 1636-ban és 1644-ben I. Rákóczi György egyik hadvezére.

51 Ibrányi László 1672-ben már kuruc vezér, előbb Thököly Imre, majd II. Rákóczi Ferenc ezereskapitánya. A település mozgalmas évtizedeket él. Az ibrányi várban 1641-ben török foglyot őriznek, akit gazdája, Mahumeth bég magyar rabokra szeretne kicserélni.

52 1661-ben Rottal császári hadvezér pusztítja a falut, elhajt minden lábasjószágot Ibrányból. 1646-ban a pestis tizedeli a lakosságot. Ibrányi Ferenc így ír elhalt jobbágyairól: „Isten az én bűneimért ezen elmúlt sűrű halálban igen sokat elszedegete szegényekben." A XVII. század a népesség alakulása szempontjából újabb hullámvölgyet jelent a község életében. 1618-ban még 36 jobbágy telket írnak össze,

53 1720-ban már csak 23 jobbágylakója van a településnek.

54 Valósággá váltak a néhai prédikátor, Rápolti Papp Mihály szavai. A falu lelkésze 1657-ben a 34