Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)
keresztúti birtokát Szakoly Ferenc elfoglalta és jogtalanul használta. 39 1584-ben Szakoly Miklós emelt panaszt Ibrányi Ferenc ellen, Ibrány, Keresztút, Szentpétertelke és Belcsúr birtokok elfoglalása miatt. 40 A Szakoly család a XVI. század végéig birtokos a településen. 1618-ban már csak Ibrányi Lászlót említik birtokosként, akinek 35 jobbágya volt. 41 Ibrány község középkori fejlődéséről, a népesség alakulásáról a rendelkezésre álló források változatos képet adnak. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a település századokon át megfelelő védelmet tudott nyújtani az itt élőknek. A lápok, mocsarak, erdők kitűnő búvóhelyek voltak, és nagyobb fáradság nélkül is biztosították a megélhetést. A biztonságot, a védettséget a XV. századtól a palánkvár megépítése tovább növelte, idegyűjtve veszély esetén a környék lakosságát is. Másrészt éppen a vár léte miatt, a háborúk, függetlenségi harcok nem kerülték el a települést, és a pusztítás veszélyét az Ibrányi család tagjainak politikai aktivitása tovább fokozta. De figyelembe kell vennünk azt is, hogy a XV-XVI. században két család, az Ibrányi és a Szakoly család birtokolta a települést. A köztük lévő ellenségeskedés, pereskedés sem kedvezett a község fejlődésének. Hol az egyik, hol a másik család csillagzata ragyogott fel, illetve halványult el. 1404-ben Zsigmond király az Ibrányi család minden birtokát elkobozta, de két évvel később visszaadta. 42 1435, vagyis az Ibrányi család férfiágon történő kihalása után a Szakoly család rendkívül megerősödött a megyében. 1447-től 1450-ig Szakoly Miklós, a vármegye főispánja 43 , 1487ben Bács megyén kívül már kiterjedt birtokuk van a Szabolcs megyében is: Ibrány, Balsa, Büd, Keresztút, Szakoly, Mihálydi, Paszab, Rakamaz, Téglás, Szoboszló községekben. 1514-ben viszont II. Ulászló király Szakoly János minden birtokát elveszi és Podmaniczky Jánosnak ítéli, mert Szakoly a kereszteseket támogatta. 44 A zömében Bács megyében lévő Szakoly birtokok mellett a király az ibrányi várkastélyt és Keresztutat is Podmaniczkynek adja. „item castellum Ibraan curiam Zokol et oppidum Kerezthuth vocatum in de Zabolcz..." Az 1333-as pápai tizedlajstrom 43 alapján arra következtethetünk, hogy a település már a XIV. század elején jelentős volt. Egyházát Szent György tiszteletére emelték, és papja, Bálint 8 garast fizetett a pápai tized fejében. A szabolcsi esperesség területéhez ekkor 27 32
