Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

IL A település keletkezése, a népesség alakulása a jobbágyfelszabadításig Egy telelpülés életében szinte lehetetlen megragadni azt a pillanatot, mely születését jelenti. A születés ugyanis folyamat, mely a gazdasági-társadalmi körülményektől függően hosszabb ideig tart. így aztán a krónikaírók az első írásos emlékek dátumát szokták születésnapként emlegetni, noha legtöbbször régészeti emlékekkel bizonyítható, hogy a település az írásos említés előtt is létezett. A község kora-középkori történetét vizsgálva arra a sajátos ellentmondásra kell felfigyelünk, hogy a kezdetekre vonatkozóan a település határában lévő, a községbe beolvadt vagy elpusztult középkori falvak több és biztosabb adattal rendelkeznek, mint a továbbélő település. Ibrány neve a honfoglalás, államalapítás időszakára utal. Mint legrégibb településneveink, ez is személynévi eredetű. A mohamedán „Ibrahim"-ból (Ábrahám) alakult ki, változott és formálódott századokon át, míg a mai végleges alakját el nem nyerte.

15 A településnek egykor nevet adó Ibrahimot ma már nehéz azonosítani. A XIV. század előtt ilyen nevű birtokost a megyével kapcsolatos oklevelek nem említenek. Említenek viszont egy Ibrahim nevű papot, aki igen magas egyházi méltóságot viselt, Szabolcs vármegye főesperese volt.

16 Ez az 1235-ből való adat a névadó személyét illetően komoly figyelmet érdemel. Az itt fekvő királyi birtokból ugyanis I. László király egy falut a Szentjobbi apátságnak adományozott, így a község mai területének egy részén egyházi birtok keletkezett. Csúr falu eladományozásáról III. István király 1163-1173 között kelt oklevele szól és egyben megerősíti az adományozást is.

17 Csúr és a hozzátartozó határ a XV. századig az apátság birtoka volt. Ma a falu egy részét nevezik Csúrnak. Az egyházi birtok emlékét helynevek is őrzik: Barátsziget, Apátszeg, Szent Péter telke.

18 Barátsziget közvetlenül az egykori Csúr falu északkeleti határában lévő terület, melyen a XV. században várkastély épült. A későbbi források éppen ezért Várszigetnek nevezik. Apátszeg (Apáthy) a Tisza mellett lévő határrész, ma is így nevezik. Szent Péter telke közvetlenül Csúr falu szomszédságában, attól nyugatra lévő település. 1364-ben említik először, amikor a Balog26