Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

magánházaknál tartották istentiszteleteiket. Az Ibrányi család a templom építésének időszakában, legkésőbb a XIX. század elején tér ismét katolikus hitre. Erről egy 1807-es feljegyzés, mely a református egyház és az Ibrányi család pereskedésével kapcsolatos, a következőképpen tudósít: „Kétségkívül tehát a boldogult ki költözött Elei e Tekintetes Familiának, kik hitünk sorsosai voltak még a XVIII. század felén tul is..."

13 Egy 1842-es feljegyzés pedig már katolikusként említi a családot: „1842. november 3. napján tétették örök nyugalomra templomunknak kriptájában néhai Kegyelmes Földes Urunknak és Atyánknak Tekintetes Vajai és Ibrányi Ibrányi Antalnak hideg tetemei a Catolic Anyaszentegyház tzeremóniájának végeztével a helybeli református lelkipásztornak rövid imádsága után."

14 Mindezek alapján arra gondolhatunk, hogy az ismét katolikussá lett Ibrányi család adakozásából épült a templom, mivel az igen kislétszámú katolikus közösség ilyen terhet nem vállalhatott. A néphagyomány szerint a templom röviddel felszentelése után leégett. Alapjaitól 150-180 méterre, délnyugati irányba 1876-ban építettek új templomot a katolikusok, amely 1950-től a görög katolikusoké lett. Megépült ugyanis 1940-ben barokk stílusban a római katolikusok új temploma, s ez ma is szolgál. Ásatás az Esbó halmon Lőrinczi Gábor régész munkáját érdeklődéssel ügyelik a honismereti szakkör tagjai 14