Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

BEVEZETÉS

a háromból caak egy, a Táncsics maradt. Szinte minden családnak ran egy kis földje, ezen leginkább dohányt, almát, kukoricát termesztenek. Aprójószágot, sertést csaknem minden háznál tartanak, sok helyütt lovat és szarvasmarhát is. Az emberek 35-40 %-a ma is földművelésből él. Egy részük eljár Nagykálló, Balkány, Téglás üzemeibe, gyáraiba dolgozni. A faluban mindenkit magyarnak tartanak, bár emlékeznek, hogy a hevesi dohányosok "tótok" /palócok/ voltak. A legidősebbek szerint az ő nagyapjuk,apjuk még tudott oláhul, oláhul is imádkozott. A lakosság túlnyomó többsége görög katolikus vallású. Elenyésző számban reformátusok, római katolikusok és különböző szektások is élnek a faluban. A falu részei: Cigán-sor

, Kutyaszorító

, Tót-sor

, Templony utca

. Köves utca

, Úrgés

. Van általános iskola, óvoda és bölcsőde; több élelmiszer üzlet, vendéglő, posta, és kultúrház is. Orvos Nagykálióból jár ki. 2. Az adatközlők ADORJÁN ANDRÁS. 1906. aug. 15-én született Biriben, meghalt ugyanott 1985.okt. 16-án. Görög katolikus vallású volt. Legénykorában csikós volt,majd házassága után 10 évig cselédeskedett. Később dohányosként kereste meg a kenyérre valót. Tíz gyermekéről kellett gondoskodnia.Telenként a helyi szeszfőzdében dolgozott.A földosztás után egyéni gazdálkodó, később tsz-tag lett. Többféle társadalmi hivatalt is vállalt: volt járási tanácstag,ülnök a járásbíróságon. Bár csak 6 elemit végzett, nagyon szeretett olvasni,politizálni. Egy mezőgazdasági tanfolyamra is beiskolázták. Meséit idős pásztoroktól,nagyszüleitől tanul-