Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

I. TÜNDÉRMESÉK

Akkor leeresztette a másik szárnyát is. - János, adj még egy ital vizet és adok egy életet! Adott neki még. Akkor a sárkány leszabádult a szeg­ről. És akkor elrepült. És útközbe megfogta Tündér Ilonát és el is vitte. Hazajönnek a szobalányok a hattyú képibe. Mondják Jánosnak: - Odavan a királyné és nincs többé! Mit csináltál? Búsult szegény János, de nem tudott mit csinálni . Visszament az anyjáho, aki a harkályt utasította,hogy mit tegyen, u is így járt. Azt mondja az öregasszony, hogy: - Eridjól el emlde és emide! Itt lakik egy öregasz— szony, az Óperenciás tengeren is túl. Annál tegyél szógá­latot, és onnét szerezzél lovat! És hátha el tudsz menni Tündér Ilonáér! El is ment János, szógált is az öregasszonynál. De azt mondta az öregasszony: - Mit kívánsz most már béredül? - Bgy jó hátaslovat! Adott is neki az öregasszony egy jó hátaslovat. És akkor elindult a sárkányok tanyája fele. El is ért €, meg is tanálta Tündér Ilonát. Ippen mosott a kútnál. - Szívem, szép szerelmem, itt vagyok érted! - Hiába jöttél értem! Te engemet elvinni Innét úgy­sem tudol,mer az én urait egy hétfejű sárkány! Mlngyán ha­zajön, hazavágja a buzogányát! A vár arra fordul, neked véged van! De azér János csak tartózkodott. Megbirkóztak*, min­den, elvitte Tündér Ilonát. A sárkány iáikor hazaérkezett,, akkor azt mondja, a lova táncolt, vágott az is "te Hóba; - Mi baj, te dög lú? Szénád nincs, vagy zabod nincs? - Szénám is van t , zabom, la van , de neked Tündér Ilo­nád nincsen!

Next

/
Thumbnails
Contents