Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

I. TÜNDÉRMESÉK

És maga a lány is arra kérte, hogy űk az édes szüleinél éljenek. A lány addig kérte a fiúnak az anyját, hogy őtöztesse fel űtet az ű egykori ruhájába, az anyja azt mondta a fiának: - Hol van a menyasszonyodnak, a feleségednek az egykori ruhája? - Anyám, azt nem árulhatom el! - mer a diéba vót elrejtve. - Mondd meg, fiam! Addig könyörgött, addig, hogy a fiú megmondta, hogy az ujjasa sarkába van belevarrva egy dió, abban van a feleséginek a ruhájaJLz anyja kibontotta és átadta a menyinek. Felvette magára a gyönyörű szép tündérruhát,és akkor hattyúnak vált, és elrepült. Azt mondta: - Na, János, most mán ha beszélni akarsz velem, hát keressél fel Tündérországba, Viola városába! El is indult a János, de hova ment? Visszament az ó— riáshoz. - Kedves apám, bajban vagyok! - Mi baj, fiam? - Itthagyott a feleségem! - Mondtam, fiam, hogy a diót ne add oda neki, mert akkor Itthagy az téged! Hát én rajtad nem tudok segíteni. Hanem van nekem egy bátyám egy másik erdőbe! Eridjél annál, hátha az fog rajtad segíteni! El is ment a fiú. ÍJ ezt mond ta,hogy ű a osúszó-mászó állatoknak a királya. És előhítta minden osúszó-mászó állatot, de senki nem tudott Tűndérországrul, Viola városa— rul. - Hát, fiam - azt mondja —, én nem tudok rajtad segíteni. Hanem van egy néném, eridjél a másik erdőbe! Hátha tud az! Mindenféle repülő maduraknak a királya.