Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

I. TÜNDÉRMESÉK

nem tanálkozott, és senki rá nem tanait. Ha bárki is vál­lalkozott, mindenki fuccsba ment. Volt a faluba egy szegényasszony,akinek volt egy ál­hatos gyereke. tfgy hittak az álhatatosságáér,hogy Kis Pa­li. Ennek vót egy bátyja, még a se sokra becsülték. Azt mondja egyszer a Kis Pali a bátyjának: - Hallod, kedves bátyám, én elmegyek a királyba és megpróbálok azt a paripát felkeresni! Fel is megy Kis Pali. A királynak jelentette, hogy ű azt a paripát fel fogja keresni. A király el is fogadta tülle az utasítást és azt mondta neki: - Ide figyelj, Kis Pali! Mindent megadok neked, de a jutalmul a lányom lesz a tied, ha a lovamat meg fogod ke­ríteni! Azt mondta akkor Kis Pali, mer Kis Pali,hogy Kis Pa­linak hittak, de ebbe olyan ördöngös szellemű gyermek is volt. - Kedves királyatyám! Hire én vissza fogok jönni,ad­dig hagyok meg magának., építsen nékem egy olyan páncélt, várat, amilyet senki semmit nem árt! És az ajtóján hagy­jon két lyukat, ahol én ki fogok látni! - És azzal szem­ben Kis Pali elindult. - És adjon nekem a királyatyám két paripát! Adott is a király két paripát,megindult a bátyjával. Ahogy mennek, mendegélnek, hetedhét országon keresztül, egyszer egy hídhoz érnek. Azt mondja a bátyja, hogy: - Öcsém, én álmos vagyok! - Bátyám, ne feküdj le aludni,mer itt az életünk ve­szélyeztetve van! - Hát, öcsém, én álmos vagyok! - Feküdj le, bátyám! - És akkor Kis Pali a hídbul kidugott, kihúzott egy szil deszkát. - Ka, bátyám, feküdj

Next

/
Thumbnails
Contents