Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

I. TÜNDÉRMESÉK

- Ha, János, hűségesen, cselekedtél,hűségesen szógál— tál. Most mán egymásé leszünk és boldogon fogunk élni ! Éltek is űk nagyon boldogan sokáig. Akkor a Tündér-, szép Ilona azt mondja: - Menjünk el és nézzünk szíj jel a túlvilágba is! El is indultak. És ahogy elmentek,azt mondja, hogy - most már megmondom neked, én vagyok a Tündér királynője ós veled boldogon akarok élni! Azér jöttél te a túlvilágba,mer te másik világon éltéi. Én meg látatlan tündér vagyok.Tehát, hogy az életem boldog legyen, ezér vittelek a túlvilágba! És most már veled boldog leszünk, amig élünk a világon. Amit én csinálok, azt te helybe fogod hagyni! Fogadta a fiú, hogy mindent helybe fog hagyni. Született nékik egy gyönyörűséges szép fiuk. Amikor megszülte a fiút, az apának borzasztó öröme vót. De amikor megszületett, eljött a keresztelő, akkor odajött a szülésznő és egy temérdek sok tűzbe a gyereket egyszerűen beledobta. Szegény embernek majd meghasadt a szive, hogy eleven tűzbe kellett az ű fiát szeme láttára belelökni.

Hem szólt semmit, mer a feleségivei az egyezség a vót, hogy amit ű csinál, abba ű bele ne szóljon. Éltek tovább,éltek. Majd esztendők múltán megint született egy kislánnyok. Amikor megszületett a kislány, akkor a bábaasszony főzött egy nagy üst forró vizet,és abba nyomta bele a kisjányt. És a kisjány elevenen megégett benne. - Se fiam, se jányom! - Borzasztó mérges lett a fiú. - Minek élek a világon? - És bosszút állt a feleségin! - Ha, kedves férjem, amiér így nem álltad meg a szavadat, hogy amit én csinálok, minden jó, ebbe belekötöttél, hát most mán nem lakok veled! Bl Is váltak egymástul. A fiú ólt boldogan. Búslako-