Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

JEGYZETEK

À magyar néphitben a kígyónak szerencsét hozó, gonoszűző, gyógyító ereje van, éppen ezért ez a monda invariánsnak tekinthető. 76. Kígyó levágja a gyermek fejét elmondta

: Gólya Györgyné 1980-ban» Típus

: MHK M.I. /Kígyó/. A történet pontosan nem tipizálható, mivel a MHKban nem szerepel ehhez hasonló monda. Legközelebbi párhuzamai: MHK M.I.2. /Kígyó/ - a terhes nőbe belebújt kígyó szüléskor a gyermek nyakára tekeredve kerül elő, 79. Kígyógyermek Elmondta

: Gólya Györgyné 1980-ban. Típus

: KHK M.I. /Kígyó/. Érdekes,invariánsnak tekinthető monda egy félig ember, félig kígyó lényről. Egyetlen párhuzama Árvay József írásában található. Irodalom

: Árvay. A következő két történet a MHK M /Mitikus állatok / csoportba sorolhatók közelebbi meghatározás nélkül, ui. a katalógusba nem kerültek bele gőtéről szóló mondák, noha e mondakör országszerte ismert, és igen sok variánsa van. Az ide tartozó hiedelemmondák szerint az emberbe /általában fiatal lányba/ kerülő parányi gőte a gyomorban egyre növekedik, végül kifúrja magát, s az ember meghal. 80. Gőte az emberben Elmondta

: Sarkadi Györgyné 1980-ban. A tej motívuma a kígyó mondakörből kerülhetett a történetbe. Irodalom és változatok

: Erdész 1984. 25.